A nyár eddigi legmelegebb napját hozta a hét közepe: június 26-án új napi melegrekord született több magyar településen is, köztük Budapesten. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos adatai szerint a főváros Lágymányos városrészében 37,1 °C-ot mértek, amivel megdőlt az eddigi, 2002-ben beállított 36,5 °C-os rekord. Országosan Szeged vitte el a pálmát 38,1 fokkal, ezzel ez a nap minden korábbi júniusi értéket felülmúlt.
Egyre gyakoribbak a melegrekordok
A mostani melegrekord nem egy elszigetelt eset. Az elmúlt években rendszeresen tapasztalhatunk extrém hőmérsékleteket, és a június végi hőhullámok lassan megszokottá válnak. Ez részben az éghajlatváltozás számlájára írható, ami miatt a nyarak hosszabbak, szárazabbak és forróbbak lesznek.
A hőmérsékleti szélsőségek pedig nem csak kényelmetlenséget okoznak, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelentenek – főleg az idősek, a krónikus betegségben szenvedők és a gyerekek számára. Ilyen időben nem csak kellemetlen a szabadban tartózkodni, hanem veszélyes is lehet.
Hőségriadóval folytatódik a nyár
És még nincs vége. A következő hét elején újabb hőhullám érkezik, és keddtől a várható hőség miatt másodfokú hőségriadást adtak ki az ország több pontjára is. Ez azt jelenti, hogy a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 27 °C-ot.
Ez a fajta időjárás különösen megterheli a szervezetet. Fontos tehát, hogy mindenki figyeljen oda a fokozott folyadékbevitelre, kerüljük a közvetlen napsütést, és ha lehet, a kora reggeli vagy esti órákban intézzük az ügyeket, vásárlást, sétát. Különösen igaz ez az idősebbekre, akiket jobban megvisel a hirtelen jött forróság.
Miért fontos komolyan venni a hőséget?
A melegrekordokkal járó hőhullámok nemcsak átmeneti kellemetlenséget jelentenek. A túlmelegedés, kiszáradás, hőguta és más hővel összefüggő egészségügyi panaszok ilyenkor sokkal gyakoribbak. A kórházakban megszaporodhatnak az ilyen esetek, főként, ha valaki nem veszi komolyan az időjárási figyelmeztetéseket.
Különösen veszélyes lehet a zárt, rosszul szellőző helyiségekben tartózkodni, ahol a levegő hőmérséklete gyorsan emelkedik. Itt a ventilátorok és klímaberendezések használata elengedhetetlen lehet. Emellett a gyógyszert szedőknek is fokozottan kell figyelniük, hiszen bizonyos szerek (például vízhajtók) fokozhatják a dehidratáció veszélyét.
Hogyan készüljünk a forróságra?
Bár az időjárásra nincs befolyásunk, sokat tehetünk azért, hogy elviselhetőbbé váljon a kánikula:
- Igyunk napi 2-3 liter vizet, még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak.
- Árnyékoljuk le a lakást, különösen déli irányban, ahol a nap leginkább betűz.
- Ne végezzünk megerőltető fizikai munkát a déli órákban.
- Ha lehet, napközben tartózkodjunk légkondicionált helyiségben.
- Figyeljünk oda idős családtagjainkra, szomszédainkra: nekik ilyenkor még több segítségre lehet szükségük.
Az időseket a nagy meleg sokkal erősebben megviseli, ezért érdemes előre felkészülni. Legyen otthon mindig elegendő víz, frissítő ital, árnyékoljuk a lakást, és használjunk ventilátort vagy klímát. Ha valaki nem érzi jól magát – szédül, fejfájást tapasztal, vagy émelyeg –, azonnal menjen hűvös helyre, és kérjen segítséget.
A kánikula nem csak kényelmetlenség – valódi veszélyeket is hordoz. Készüljünk fel, vigyázzunk magunkra és egymásra!
